9.fejezet

                                                                     9.fejezet
Niall már két napja elment.Nagyon szomorú vagyok mióta nincs itt,ezért elhatároztam,hogy ma felhívom.De nem Niallt hanem az anyukáját,Maurát.Tárcsázom a számot,kicsöng,kicsöng,felvette!
-Halló!
-Csókolom én Emily Tomlinson vagyok,Louis húga.
-Szia Emily!Niall már nagyon sokat mesélt rólad.Egyébként tegezz nyugodtan.
-Tényleg?Egyébként Niall hogy van?
-Erősen szenved nélküled!Nem jönnél el ide hétvégéig?
-Nem szeretnék zavarni.
-Ugyan már!Nem zavarsz!Gyere nyugodtan!
-Nagyon köszönöm!Akkor összepakolok néhány ruhát és az első géppel megyek is.De ezt légyszíves Niallnek ne mond!
-Ne félj nem fogom!Már várlak szia!
-Szia!-tettem le a telefont.Gyorsan megkérdeztem Lout,hogy mehetek-e.Szerencsére igen mondott.Felszaladtam,összepakoltam a cuccomat és átöltöztem.Ruhám:

 

Loui ki vitt a reptérre.Vettem jegyet és elindultam...

8.fejezet

                                                         8.fejezet
Ma már December van és nemsokára Karácsony.És ott van még Louis szülinapja is.Tehát van még teendő bőven.Az éjszaka Louisnál kellet aludnom.Azt nem mondta meg miért.Reggel gyorsan felöltöztem és átmentem Niall szobájába.Ruhám:

Ahogy beléptem azt vettem észre,hogy a szoba közepén van egy nagy bőrönd,amibe az én Írmanóm szorgalmasan pakol.
-Te hova mész?-kérdeztem csodálkozva.
-Hazautazok Írországba a szüleimhez.
-És mennyi időre?
-Csak egy hétre.
-Rendben-mondtam szomorúan és kisétáltam.Lementem a nappaliba,leültem.Ekkor potyogni kezdtek a könnyeim.Nem láthatom Niallt egy egész hétig szörnyű lesz.Valaki leült mellém.
-Mi a baj?-kérdezősködött Liam.Ránéztem,így látta,hogy könnyes a szemem.
-Niall hazautazik...egy hétre.-válaszoltam akadozva.Válaszolni nem volt ideje,mert a szőke cipelte le a bőröndjét.
-Mikor indul a géped?-érdeklődött Zayn.
-Egy óra múlva.
-Louisnak nemsokára születésnapja van.Ki kéne valamit találnunk.-gondolkodott hangosan Harry.
-Mondjuk szervezzünk meglepetés bulit!-javasoltam.
-Rendben.De ezt majd akkor megbeszéljük ha megjöttem,mert most indulnom kell.-jelentette ki Niall.Kikísértük a kocsiig,ott mindenkitől elbúcsúzott és elindult a reptérre.Mindenki elment a barátnőjéhez.Csak Harry meg én maradtunk otthon.Mert mindenki legnagyobb örömére szakítottak Miával.Néztünk egy filmet és elaludtunk.A nap többi része unalmas volt.Az idő rossz,csak 4 ötöd One Direction van jelen.Végre este lett és mindenki elhúzott aludni.

7.fejezet

                         zene                                     7.fejezet
Másnap reggel viszonylag vidáman keltem fel.Lementem a többiekhez reggelizni.Ma ezt a ruhát vettem fel:

Megláttam az asztalnál Miát.Most az egyszer örültem,hogy itt van.
-Jó reggelt!-köszöntem mire Niall rám mosolygott.
-Nézd,hogy vigyorog a kis fogszabályzós!-kezdett kötekedni.-Ha szemüveged is lenne tuti nyominak néznél ki.-láttam a kis manómon,hogy nagyon fájt neki ez a kijelentés.Én csak leültem,elvettem a tejszínhabot és már álltam is fel.Úgy tettem mintha az emeletre mennék.De egy óvatlan pillanatban Mia mögé ugrottam és a flakon tartalmát a hajába nyomtam.
-Harry!Harry segíts!Ez megőrült!-visítozott a kis hercegnő.De mindenki csak döbbentem nézett.
-Tanuld meg szép,hogy az én barátaimat nem piszkáljuk!-magyaráztam neki miközben szétkentem fején a habot.Mikor végeztem felszaladtam a szobámba és elégedetten leültem az ágyamra.Nemsokára bejöttek a fiúk  Harold kivételéves.
-Köszönöm!-ölelgetett Niall.
-Megérdemelte.-mondtam és visszaöleltem.A drámai pillanatot az ajtó hangos csapódása zavarta mag és Harry rontott be a szobába.
-Most boldog vagy?-üvöltötte a képembe.
-Nagyon.-válaszoltam halál nyugodtan.Feje vörös volt az idegességtől.Mikor kiment kitört az eget rengető nevetés.

6.fejezet

                                                   6.fejezet
Reggel hangos kiabálásra ébredtem,ezért lementem megnézni,hogy mi történt.Már Niall is lent volt,én csak azt láttam,hogy Liam veszekszik egy csajjal.
-Mi történt?-kérdeztem a szőkétől.
-Tudod,Harrynek új barátnője van Mia,aki egy kicsit kattant.
-Ó,értem.
-Ki ez a k**va?-jött elém a lány.Mindenki meglepetten nézett,én próbáltam higgadt maradni.
-Szia!Én Emily vagyok.-nyújtottam neki kezet,de ő odafutott Harryhez.
-Áááá!Harry,ez hozzám akart nyúlni!-nyávogott.Én erre a kijelentésre felszaladtam a szobába,felöltöztem,felvettem a cipőmet és elrohantam.Ezt vettem fel:

Csak bolyongtam London utcáin,míg egy parkba értem.Ott leültem egy padra és gondolkodtam.Ekkor valaki leült mellém.És az a valaki nem volt más mint Justin,Justin Bieber.
-Justin?
-Emily?-tudni illok,hogy Justin és én már 2 éves korunk óta a legjobb barátok vagyunk.Egyszer megszöktem otthonról és náluk kötöttem ki,Kanadában.
-Te mit keresel Londonban?-kérdezte meglepetten.
-Hát,az egy eléggé hosszú történet...
-Időnk az van,ugyhogy mesélj csak!-Én pedig elmondtam neki mindent a-tól z-ig.
-Jajj,Millie!-ölelt meg.Kicsi korunk óta mindíg Millienek hív.
-Tudod mit?Most szépen haza kísérlek és megmondom Niallnek,hogy vigyázzon rád!
-Eszedbe ne jusson!-figyelmeztettem,de már késő volt.Mikor hazaértem az én kis Manóm ijedten rohant ki elém.
-Jajj Emily!Ilyet többet ne csinálj!Halálra aggódtam magam.-ezen a kijelentésén mosolyogtam vagy 10 percig.
-Mia elment?-kérdeztem tőle.
-Szerencsére.-mondta.
-Bántott?
-Csak szóban.De nem nagy cucc.-annyira megsajnáltam szegénykét,hogy kitaláltam,ha legközelebb jön én is belekötök.

5.fejezet

        zene                                5.fejezet 

Miután végeztem a vacsorával  felmentem aludni.Gyorsan megfürödtem és bedőltem az ágyba.Nemsokára jött Niall is,ő is megfürdött és befeküdt mellém.Félkézzel átölelt így aludtunk el.Reggel mikor felkeltem alvótársam már nem volt mellettem,gondoltam ő már felkelt.Kinyitottam a szekrényt és kikerestem egy elviselhető szettet:

Majd lementem reggelizni.Már mindenki ott ült az asztalnál és tömte a fejét.
-Jó étvágyat!-mondtam nekik.
-Köszi!Te nem jössz enni?-kérdezte Liam.
-Nem köszi,nem vagyok éhes.-válaszoltam.
-Mii??-ugrott fel hirtelen Niall és a homlokomat kezdte fogdosni.Gondolom azért,hogy megnézze nem-e vagyok lázas.-Louis a húgodnak nagyon komoly baja lehet!Enni sem akar!-közölte rémültem a kis haspók.Erre a kijelentésre mindenki eget rengető nevetésben tört ki.
-Niall tudod nem mindenki eszik minden pillanatban-törölgette könnyeit Harry.
-Emily mit szólnál hozzá ha ma megmutatnánk neked a várost?-kérdezte Zayn.
-Jó ötlet!Nagyon megköszönném fiuk.
-Rendben akkor kb. 1 óra múlva indulunk.
Gyorsan felszaladtam átöltözni.Ezt vettem magamra:

A hajamat befontam és lementem a többiekhez és indultunk is.Elmentünk a London Eye-hoz,a Tower hídhoz,és  Buckhingam palotához.Képeket is készítettem:

A városnézés zárása ként elmentünk a Mc'donalds-ba.Mikor hazaértünk olyan fáradtak voltunk,hogy Nialler és én már a lépcsőn elaludtunk.

4.fejezet

                                    4.fejezet

Útközben összebarátkoztunk a fiúkkal és sokat meséltek.Mikor leszállt a gépünk és kimásztunk az előcsarnokból is egy fekete Range Rover állt ott.Ez volt Niall kocsija.

 

                                        *Niall kocsija*

Beültünk és megsem álltunk a One Direction rezidenciáig.Mikor megláttam a házat azt hittem elájulok valami mesés volt.

 Liam megmutatta nekem a házat és az udvart is.Még csak 6 óra volt ezért Louis rendelt pizzát én pedig kipakoltam a bőröndömből Niall szobájában és gyorsan átöltöztem ezt kaptam magamra:

Aztán lementem enni de tapasztaltam,hogy kicsit többen vagyunk.Ott volt Loui barátnője Eleanor,Zayn kedvese Perrie és Liam szerelme Danielle.
-Sziasztok lányok!-köszöntem illedelmesen.Erre mindenki odakapta a fejét.
-Szia te biztos Emily vagy!-jött oda Danielle.
-Szia!-köszöntek a többiek is.-Szükséges bemutatkoznunk?
-Nem kell ismerlek benneteket.-mosolyogtam rájuk és leültem enni.Csak Niall mellett volt hely biztos voltam benne,hogy ez az én kedves bátyám műve.Mert tudja,hogy szeretem Niallt.
     

3.fejezet

              zene                       3.fejezet

                                                   *Emily szemszöge*

-Ez miért van itt?Honnan van meg ez a kép?És miért vagy sokkos állapotban?-bombázott kérdésekkel Niall…

-Niall…én….én csak..-dadogtam össze-vissza.-figyelj ezt majd később megbeszéljük jó?

-Rendben.Az eddigi anyukáddal úgy beszéltük meg,hogy holnap odaköltözöl hozzánk.-mondta Nialler.

-Londonba?

-Igen.De csak ha te is szeretnéd.-mondta félénken.

-Persze.Viszont most szerintem menjünk aludni mert kicsit késő van már.

-Oké akkor én megyek is

-Ne!Légyszi aludj itt!-kérleltem.

-Rendben.Most gyorsan beszélek Louissal te addig fürödj meg!-jelentette ki.

Én gyorsan elmentem fürdeni és közben ezek a gondolatok jártak a fejemben:”Nekem azóta tetszik Niall mióta megláttam az x-factorban és most,itt van,beszéltünk és egy ágyban fogok vele aludni(!!!) .Ráadásul nem csak most,mert Niall azt is elmesélte,hogy majd egy szobában fogunk lakni.”

Végeztem a fürdéssel,felvettem a pizsamámat és elindultam a hálószobám felé.Niall már ott várt az ágyamban.Én befeküdtem mellé és összebújva elaludtunk.

                                                             *pizsim*

Reggel Niall ébresztett fel,hogy lassan öltözzek mert nemsokára indul a repülőgép és még a cuccomat is el kell pakolnom. ezt a ruhát vettem fel az utazásra:

Gyorsan összepakoltam a holmikat amiket szándékozok magammal cipelni.Lou berakta a bőröndömet a csomagtartóba amíg én elbúcsúztam eddigi szüleimtől.Beültünk a kocsiba és kimentünk a reptérre.Ott felültünk a gépre és indultunk is Londonba.

Figyelmeztetés!

Legyetek szivesek és aki elolvassa a részeket az írjon kommentet,hogy tudjam valaki egyáltalán olvassa e a történetet.Ha nem lesz minimum 1 komment törlöm a blogot!

2.fejezet

                                                          2.fejezet

-Viszont valamit mondanunk kell!

-Hallgatlak.

-Nem is tudom hogy kezdjem…de Louis a bátyád.-értetlenkedve néztem Lou-ra.

-Ez igaz?-ő válaszkébb csak bólintott.Erre a nyakába ugrottam.Elmagyarázták,hogy eddig azért éltem itt mert amikor megszülettem ennyi gyereket nem tudtam eltartani a szüleim.Ezért engem még kisbaba koromban elküldtek ide,külföldre.De most,hogy betöltöttem a 16-ot elég ídősnek tartanak ahoz,hogy ezt megtudjam.Mikor befejezték mondandójukat felálltam és a szobámba indultam de Niall utánam jött.

-Nagyon szép szobád van!-dícsérte meg a helyet.

-Köszi,de várj amíg meglátod a többit.Csak neked elmondom a kódot de ígérd meg hogy senkinek nem árulod el!-bólintott-One Direction,ez a kód.-Majd kinyitottam a szekrényem ajtaját és beírtam a kódot a leolvasóba és kitárult egy hatalmas csúszda lejárata.Megfogtam az Ír manó csuklóját és magammal rántottam…Lent puha párnákra érkeztünk de egymáson fekve ez egy kicsit kínos volt,ezért gyorsan felurottunk.Ámulva nézett körül a lenti „világban”.Tudni illik hogy én a föld alatt élek egy külön kis lakásban.Én itt élem a saját életemet a mint kiderült nevelőcsaládom pedig fent.

-Niall!Nem baj ha gyorsan telefonálok egyet?-kérdeztem.

-Dehogy baj!-mosolygott-Addig körülnézhetek?

-Persze!Érezd otthon magad!-adtam válasz és már indultam is egy másik szobába telefonálni.

                                               *Niall szemszöge*

Emily azt mondta,hogy körülnézhetek ezért elindultam a nappali felé.Igazából azóta tetszik Mille amióta Lou mutatott róla egy képet a múlt hónapban,de azt nem tudom,hogy ezt neki mikor fogom elmondani.Mills monst telesonál ezért úgy döntöttem kutatok egy picit.Épp nyúltam az egyik fiókhoz amikor megláttam egy kiskori képet…egy kiskori képet rólam!

                                     

                                                    *pici Niall*

Szerelmem épp akkor jött ki egy másik szobából és pont meglátta,hogy én azt a képet nézem.Tehát foglaljuk össze:Emily csak áll lesokkolódva,én vele szemben,értetlenül nézek rá kezemben a képpel…